Egészségügyi szakpszichológus-képzés vagy szakirányú továbbképzés — mi a különbség?
Forrás: 10 forrás, a lap alján · Utoljára ellenőrizve: 2026. szeptember 29.
Ugyanaz a „szakpszichológus” szó, két külön képzési rendszer. A mesterdiploma után az egészségügyi szakképzésben és a felsőoktatási szakirányú továbbképzésben is szerezhetsz szakpszichológusi végzettséget, de a kettő más végzettséghez és más jogosultságokhoz vezet.
Ezen az oldalon az egészségügyi szakképzést „A” sávnak, a szakirányú továbbképzést „B” sávnak hívjuk. Ez az oldal saját, egyszerűsítő elnevezése, nem hivatalos kifejezés.
Mindkét rendszerben több különböző szakpszichológus-képzés van. Lent a két rendszert vetjük össze pontról pontra; egy-egy konkrét képzés összevetését külön oldalon mutatjuk be.
Itt a két rendszer szabályait hasonlítjuk össze. A konkrét belépési feltétel, időtartam és díj képzésenként eltér: ezeket az adatlapokon látod. A nem kifejezetten pszichológusoknak szóló szakirányú továbbképzésekkel ez az oldal nem foglalkozik.
Egymás mellett
Melyik rendszerhez tartozik?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Egészségügyi szakképzés, hivatalos nevén egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés. Jogszabály sorolja fel, milyen szakpszichológusi szakképesítések szerezhetők így.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Felsőoktatási szakirányú továbbképzés. Az alap- vagy mesterdiploma után további, szakirányú szakképzettséget ad, új végzettségi szintet viszont nem: nem BA és nem MA. Csak olyan képzés indítható, amelyet az Oktatási Hivatal nyilvántartásba vett.
Ki szervezi, hogyan zajlik?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Egyetem. A képzés idejére egy általad választott egyetemmel szakképzési megállapodást kötsz. A gyakorlatot egészségügyi szolgáltatónál, munka mellett szerzed: főszabályként a teljes képzési idő alatt heti legalább 36 órás egészségügyi foglalkoztatás kell.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Egyetem, felsőoktatási képzésként. A munkarend képzésenként más: a tanácsadó szakpszichológus-képzés az ELTE-n például esti munkarendű, havonta egy háromnapos alkalommal.
Ki jelentkezhet?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Aki pszichológia MA-val vagy régi, osztatlan pszichológusi oklevéllel rendelkezik. A klinikai és a neuropszichológiai képzésbe egészségpszichológia MSc-vel is beléphetsz, az alkalmazott egészségpszichológiaiba azzal nem. Ehhez jön az egészségügyi foglalkoztatás és az egyetem saját felvételije.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Képzésenként más. A listánkban szereplő képzések mind mesterszintű pszichológusi végzettséget kérnek (pszichológia MA vagy régi, osztatlan oklevél, több helyen egészségpszichológia MSc is), sok helyen szakmai gyakorlatot és felvételi beszélgetést is. Van, amelyik szakpszichológusi végzettségre épül: az igazságügyi klinikai képzésbe felnőtt vagy gyermek klinikai szakképzettséggel léphetsz be.
Meddig tart?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
A klinikai szakpszichológus-képzés 48 hónap. Munka mellett végzed; a képzési idő a foglalkoztatásodban telik.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
2–4 félév, 60–120 kredit: ezt a felsőoktatási törvény rögzíti. A tanácsadó szakpszichológus-képzés például 4 félév, 120 kredit.
Mennyibe kerül?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Két formája van. Támogatott, úgynevezett rezidensi helyen a képzés és a foglalkoztatás költségét a központi költségvetés állja, de ilyen hely csak keretszámon belül van. Költségtérítéses helyen tandíjat fizetsz.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
A listánkban szereplő képzések mind önköltségesek, a díj képzésenként más. A tanácsadó szakpszichológus-képzés az ELTE-n 2026/27-ben 420 000 Ft félévente.
Mivel zárul, mit kapsz?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Szakvizsgával. Egészségügyi szakképesítést kapsz, amelyet a Nemzeti Vizsgabizottság bizonyítványa igazol.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Szakirányú szakképzettséget. A tanácsadó képzésnél például ez a megnevezés áll az oklevélben: tanácsadó szakpszichológus.
Egészségügyi tevékenység
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Jogosít rá, mert egészségügyi szakképesítést ad. Egészségügyi tevékenységet önállóan az végezhet, akinek az adott tevékenységre jogosító egészségügyi szakképesítése van, és szerepel a működési nyilvántartásban.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Nem jogosít rá. A szakirányú szakképzettség nem egészségügyi szakképesítés: az egészségügyi szakképesítéseket felsoroló jogszabályokban nem szerepel. Ezt nem egy tiltó mondat mondja ki, hanem a jogszabályokból következik.
Pszichoterápia
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Innen vezet út a pszichoterapeuta-képzésbe. Ez ráépített egészségügyi szakképesítés, amelybe pszichológusként csak egészségügyi szakpszichológusi szakképesítéssel léphetsz be. Klinikai szakpszichológusként 24, neuropszichológiai vagy alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológusként 36 hónap.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Nem vezet a pszichoterapeuta-képzésbe: a szakirányú szakképzettség nincs a belépésre jogosító szakképesítések között. Pszichoterápiát a szakmai irányelv szerint pszichoterápiás szakvizsgával rendelkező szakorvos vagy egészségügyi szakpszichológus végezhet, illetve a pszichoterapeuta-képzés jelöltje, szupervízió mellett.
Milyen képzések tartoznak ide?
Egészségügyi szakpszichológus-képzés („A” sáv)
Négy alap szakképesítés: felnőtt klinikai és mentálhigiéniai, gyermek- és ifjúsági klinikai és mentálhigiéniai, neuropszichológiai, valamint alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológia.
Szakirányú továbbképzés („B” sáv)
Az Oktatási Hivatal szakirányú szakjegyzékében több, pszichológusoknak szóló szak szerepel, például a tanácsadó, a pedagógiai, a munka- és szervezet, a sportpszichológiai, a perinatális és az igazságügyi klinikai szakpszichológus.
Gyakori kérdések
Mi a különbség az egészségügyi szakpszichológus-képzés és a szakirányú továbbképzés között?
Mindkettőben szakpszichológusi végzettséget szerezhetsz a mesterdiploma után, de két külön rendszerről van szó. Az egészségügyi szakpszichológus-képzés egészségügyi szakképzés: munka mellett végzed, egészségügyi foglalkoztatás kell hozzá, szakvizsgával zárul, egészségügyi szakképesítést ad, és innen léphetsz tovább a pszichoterapeuta-képzésbe. A szakirányú továbbképzés felsőoktatási képzés: 2–4 félév, szakirányú szakképzettséget ad, egészségügyi tevékenységre viszont nem jogosít, és nem vezet a pszichoterápiához.
Mit jelent az „A” és a „B” sáv?
Ennek az oldalnak a saját, egyszerűsítő elnevezése, nem hivatalos kifejezés. Az „A” sáv az egészségügyi szakképzés, hivatalos nevén egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés. A „B” sáv a felsőoktatási szakirányú továbbképzés. Azért kellett rövid név, mert mindkettőben szakpszichológusi végzettséget szerezhetsz, és a hivatalos nevük is hasonló.
Ha a „B” sávban szereztem szakpszichológusi végzettséget, beléphetek még az „A” sávba?
Az egészségügyi szakpszichológus-képzés a mesterszintű pszichológusi végzettségre épül, ehhez jön az egészségügyi foglalkoztatás és az egyetem felvételije. A szakirányú szakképzettség ehhez nem feltétel. Ha a mesterdiplomád megfelel a belépési feltételnek, ugyanúgy jelentkezhetsz, mint bárki más.
Melyik a jobb: az „A” vagy a „B” sáv?
Erre nincs általános válasz, és ez az oldal nem is rangsorol. A két rendszer más célra készít fel, és más jogosultságot ad. Az „A” sáv az egészségügy és a pszichoterapeuta-képzés felé vezet, de egészségügyi foglalkoztatás kell hozzá. A „B” sáv rövidebb, egy-egy területre szakosít, egészségügyi tevékenységre és pszichoterápiára viszont nem jogosít. A döntés a tiéd.
Hol keveredik még össze?
Konkrét példa: klinikai vagy tanácsadó szakpszichológus
A klinikai szakpszichológus-képzés az „A”, a tanácsadó szakpszichológus-képzés a „B” sáv egyik képzése. Ezt a két képzést külön oldalon vetjük össze, az óvodai és iskolai munkakörökkel együtt.
Igazságügyi klinikai szakpszichológus
A nevében „klinikai” szerepel, mégis felsőoktatási szakirányú továbbképzés („B” sáv), nem egészségügyi szakképzés. Jelentkezni már meglévő felnőtt vagy gyermek- és ifjúsági klinikai szakpszichológusi szakképzettséggel lehet.
Pszichoterapeuta
Nem harmadik sáv, hanem az „A” sávra épülő, ráépített egészségügyi szakképesítés. A „B” sávból nem lehet belépni.
Forrás: [2]
Kapcsolódó oldalak
Ez tájékoztató összefoglaló, nem szakmai, jogi vagy pályaválasztási tanácsadás. A döntés a tiéd; a hivatalos információ a jogszabályokban és a képzőhelyeknél van.
Források
- [1] 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet — szakpszichológusi alap szakképesítések — 1. § a); 2. §; 10. §; 11. § (1); 1. melléklet 6. pont (Jogszabály; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
- [2] 22/2012. (IX. 14.) EMMI rendelet — szakpszichológusi ráépített szakképesítések — 3. § (5); 1. melléklet 7. pont (Jogszabály; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
- [3] 162/2015. (VI. 30.) Korm. rendelet az egészségügyi szakképzésről — 2. § 8. pont; 3. § (2), (4); 4. § (1); 5. § (1) (Jogszabály; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
- [4] 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről — 3. § q); 110. § (2) (Jogszabály; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
- [5] 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról — 3. § (3) b); 15. § (6) (Jogszabály; megtekintve: 2026. szeptember 26.)
- [6] Egészségügyi szakmai irányelv — A pszichoterápiás ellátásról (002237, 2024) — IV.1 Fogalmak: a pszichoterápia végzésére jogosultak (Elsődleges forrás; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
- [7] Oktatási Hivatal — Szakirányú továbbképzés indítása (Elsődleges forrás; megtekintve: 2026. szeptember 26.)
- [8] Oktatási Hivatal — szakirányú továbbképzési szakjegyzék — TTOVTAK, TTOVPHO, TTOVKAA, TTOVSOC, TTOVTPN, TTOVIUG (Elsődleges forrás; megtekintve: 2026. szeptember 22.)
- [9] ELTE PPK — Tanácsadó szakpszichológus szakirányú továbbképzés (Elsődleges forrás; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
- [10] ELTE PPK — Igazságügyi klinikai szakpszichológus szakirányú továbbképzés — A felvétel feltételei (Elsődleges forrás; megtekintve: 2026. szeptember 29.)
Utoljára ellenőrizve: 2026. szeptember 29.